De schengeni övezet területen van Európa amelyben 27 ország megszüntette belső határait, hogy lehetővé tegye az emberek és az áruk szabad mozgását. Ez a koncepció, amely az európai egyesülés szimbólumává vált, 1985-ös megalkotása óta sokat fejlődött. Ebben a cikkben közelebbről megvizsgáljuk a schengeni övezet történetét, eredetét, jelenét és jövőjét.
Az 27-től schengeni országok amelyek részét képezik a schengeni övezet a következők: Belgium, Hollandia, Luxemburg, Németország, Franciaország, Spanyolország, Portugália, Olaszország, Ausztria, Görögország, Dánia, Svédország, Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország, Málta, Izland, Norvégia, Svájc, Liechtenstein és Horvátország.
Schengen célja és előnyei
Emberek milliói lépik át naponta az EU belső határait. A szabad mozgás különböző jogokat kínál különböző embercsoportoknak, a turistáktól a családokig.
Minden EU-polgár érvényes igazolvánnyal rendelkezik útlevél vagy személyi igazolvány, ha legfeljebb három hónapig tartózkodik turistaként egy másik uniós országban. Ezen túlmenően joguk van egy másik EU-országban munkavállalás céljából élni, és ugyanolyan bánásmódban részesülni, mint az adott ország állampolgárai.
A vállalkozók élvezik a letelepedés szabadságát, ami megkönnyíti számukra, hogy más EU-országokban alapítsák meg és terjesszék ki vállalkozásukat. A hallgatóknak joguk van bármely EU-országban tanulni, így számos oktatási intézményhez és tanulási lehetőséghez juthatnak.
Az EU belső határainak lezárása jelentős költségekkel járna, és 1,7 millió ember határon átnyúló ingázását akadályozná. A nyitott belső határok fenntartása ezért nagyon fontos a mindennapi élet és a gazdasági együttműködés támogatása érdekében az EU-ban.
A schengeni övezet története és eredete
A schengeni övezet nevét a luxemburgi schengeni faluról kapta, ahol 14. június 1985-én az Európai Gazdasági Közösség (EGK) akkori tíz tagállama közül öt: Belgium, Németország, Franciaország, Luxemburg és Hollandia írta alá a schengeni egyezményt. Az 26. március 1995-án hatályba lépett megállapodás az aláíró országok közötti belső határok felszámolását és a közös külső határpolitika kialakítását tűzte ki célul. Ez elősegítené az emberek és az áruk szabad mozgását, és hozzájárulna a gazdasági növekedéshez és az integrációhoz.
Létrehozása óta a schengeni övezet folyamatosan bővült, új tagokkal mindkét országból Európai Unió (EU) és azon túl. 1997-ben az Amszterdami Szerződés beépítette a Schengeni Megállapodást az uniós jogba. A részt vevő országok száma folyamatosan nőtt, és ma a terület 27 országot foglal magában, köztük néhány EU-n kívüli országot, például Norvégiát, Izlandot, Svájcot és Liechtensteint.
Ajándék
A schengeni övezetben van utazás Európán belül jelentősen elősegítette és hozzájárult a gazdasági növekedéshez és együttműködéshez. A határellenőrzés megszüntetése serkentette az emberek, az áruk és a szolgáltatások mozgását, és előmozdította a turizmust. Ezenkívül a schengeni politika szorosabb együttműködéshez vezetett a rendőrség, az igazságszolgáltatás és a bevándorlás területén.
A schengeni övezet azonban kihívásokkal is szembesült, például a 2015-ös migrációs válsággal és annak következményeivel. Egyes országok ideiglenesen visszaállították a határellenőrzést a menekültek és migránsok beáramlásának kezelésére. Ezenkívül a Covid-19 világjárvány a schengeni övezeten belüli szabad mozgás átmeneti korlátozásához vezetett, és számos ország lezárta a határait a vírus terjedésének korlátozása érdekében.
A schengeni övezet jövője
A schengeni térség jövője nagymértékben függ attól, hogy a részt vevő országok hogyan kezelik a migráció, a biztonság és az együttműködés kihívásait. Íme néhány kulcsfontosságú szempont, amelyek alakíthatják a schengeni térség jövőjét:
- Migrációs politika: A migráció és a menekültügy kihívásaira kiegyensúlyozott és fenntartható megoldás megtalálása továbbra is prioritás a schengeni országok számára. Az EU felülvizsgálja migrációs és menekültügyi rendszerét annak biztosítása érdekében, hogy az hatékony és méltányos legyen minden érintett fél számára. A schengeni országok közötti jobb együttműködés és felelősségmegosztás csökkentheti a külső határokra nehezedő nyomást, és hozzájárulhat egy stabilabb migrációs politikához.
- Biztonság és határigazgatás: A terrorizmus és a szervezett bûnözés fokozódó veszélye megkívánja a schengeni országok közötti szorosabb együttmûködést a biztonság és a határigazgatás területén. Az információcsere javítása, a rendőrség és az igazságügyi szolgálatok közötti együttműködés erősítése, valamint a határellenőrzési rendszerek korszerűsítése olyan intézkedések közé tartozik, amelyek segíthetik a schengeni térségen belüli biztonság biztosítását.
- A schengeni övezet bővítése: Bár a schengeni övezet jelenleg 27 országot foglal magában, még mindig van néhány EU-tagország, amely csatlakozásra vár, például Bulgária és Románia. Ezen országok schengeni övezetbe való felvétele tovább mozdítaná elő az európai integrációt, és kiterjesztené a személyek és áruk szabad mozgását.
- Technológiai innováció: A digitális korban a schengeni övezetnek ki kell használnia a technológia adta lehetőségeket a határigazgatás hatékonyabbá és biztonságosabbá tétele érdekében. A fejlett technológiák, mint például a biometrikus azonosítás és az intelligens határrendszerek alkalmazása segíthet egyensúlyban tartani a biztonság iránti igényt és biztosíthatja az emberek szabad mozgását.
A bűnözők, terroristák vagy bárki más kockázatot jelentő személyek felderítése érdekében az EU-ba való belépés előtt átvizsgálják azokat az utazókat, akik általában nem használnak vízumot. Ez ennek használatával történik Európai Utazási Információs és Engedélyezési Rendszer (Etias). Ezek az ellenőrzések már 2023-ban megkezdődhetnek.
Emellett a képviselők jóváhagyták azokat a terveket, amelyek szerint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 2027-ig 10.000 XNUMX fős állandó határőrséggel készül Európa biztonságának fokozása érdekében.
Következtetés
Az évek során a schengeni övezet nagy befolyást gyakorolt az európai együttműködésre és integrációra. Míg a kihívások továbbra is fennállnak, mint például a migráció, a biztonság és a részt vevő országok közötti együttműködés biztosítása, a schengeni övezet valószínűleg tovább fog fejlődni, és alkalmazkodni fog a változó körülményekhez. E kihívások kezelése lehetővé teszi a schengeni térség számára, hogy megtartsa és megerősítse az európai egyesülés és haladás szimbólumaként betöltött szerepét.
Kapcsolódó hozzászólások:
